2020. augusztus 5., szerda

Egy sokat tudó ember


A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója,
a könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar könnyűzene megújításának biztosa.

Elhiszem, hogy nagy munkabírású ember, de ennyire...?

A nemzeti oldal, amely "örök küzdelemre ítéltetett" megbízható bástyája.
Vannak mondatai, amelyeket jó lenne, ha komolyan gondolna. "Arra törekszem, hogy a különböző oldali szereplőket rábírjam a szekértábor-logika felülírására, valamint a közös nevezőt megtalálva folytassanak értelmes párbeszédet."
Ugyanakkor: " A mai napig nem értem, a nemzeti oldal miért fogadja el a liberálisok által meghatározott mércét, ami aligha objektív. A kulturális sokszínűség része, hogy különböző értékkategóriák mentén értékeljük a világot, ízlésvitákban a végső igazságot senki sem mondhatja ki. Saját kultúránkat, saját hagyományainkat, értékvilágunkat kell követni, és ezt meg is kell tudni védeni. Ez azonban csak úgy megy, ha fejben elsők vagyunk, és mi értékelünk. Megpróbálom ezt az egész, általam koordinált kultúra területén érvényesíteni."

" Az a zenész, aki enged az aktuálpolitikai befolyásnak, nem lesz több, mint az egykori agitproposok, és megosztja a közönséget. Saját magának tesz rosszat. Ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes bizonyos ügyek mellett kiállni, lázadni, hiszen a rockzene alapja épp a lázadás és a szabadságszeretet."
Oh...
"Azt gondolom, hogy a pop-rock zenében ez külső beavatkozás nélkül, magától fog megoldódni."
Akkor minek is a miniszteri biztos?
Hangzatos szlogenekkel folyik a kiszorítósdi.
Nagy reformok, még az elaggott kultúrházakon is: "A Nemzeti Művelődési Intézettel feltérképeztük a magyarországi településeken fellelhető kulturális ingatlanok kihasználtságát, amiből kiderült, rengeteg kultúrház amolyan „kulcsos” rendszerben működik.."
Érdemes lenne megvizsgálni, miért működik úgy? Miért kellett összevonni a könyvtárakkal, a könyvtárak ma megfelelő fejlesztés esetén vonzó közösségi terek lehetnének, mint ahogyan van ez az északi népeknél. Ja, az a baj, hogy nyugatra, (északra) nézünk! Keletre kellene? Vagy egyáltalán, semerre, hiszen oly kiváló a magyar..!

Nemrég, - miután alapítványi lett  soproni egyetem is - felmondott a GYIK igazgatója, Orbán Júlia. A GYIK Júlia vezetése alatt pezsgett. Gazdaváltás és a reformok beígérése után, azt beszélik, rákérdezett, hogy "de hol a kultúra...." A válasz olyan meggyőző lehetett, hogy inkább felállt, sokunk sajnálatára.

Jó, hogy már nem dolgozom, pedig az én időm se volt fáklyásmenet...

A cikk itt
Fotó: MTI/Illyés Tibor

 
Az eredeti cikket közben levették. Sokan, a PIM mukatársai közül bátran kiálltak az értékekért, egy  vélemény:. amely valószínűleg reálisan írja le azt a helyzetet, amit a NER teremt.:
 

  • A Petőfi Irodalmi Múzeumban a közalkalmazotti jogviszonyunk megszűnésekor, november 1-én életbe lépett a Kollektív Szerződésünk, melyet munkáltatóként Demeter Szilár írt alá. Ennek 5. és 6. paragrafusa is a közszolgálatot ellátók erkölcsi-etikai kötelezettségéről szól, azon alapelvekről, melyek „a világ sokféleségét elfogadó, anyanyelvi és kulturális identitás támogatásának jegyében” születtek, és amelyek betartásával „eleget tudunk tenni a társadalom által támasztott követelményeknek”. Ezeket az elveket a munkavállaló mindig, „munkaidején kívül is képviselni köteles”.
    --
    Éppen két éve, hogy a kultúrharc keretében a Szakács Árpáddal vívott csatában Prőhle Gergely, a PIM akkori főigazgatója elvérzett. December közepén megbízott vezetőnek kinevezték Demeter Szilárdot, 2019 januárjában pedig egyetlen pályázóként indult a főigazgatói posztért, és – a PIM Közalkalmazotti Tanácsának és Szakszervezetének tartózkodása mellett – el is nyerte azt.
    Érkezésével a múzeumba soha nem látott mértékű pénz érkezett, melyből az épület, a raktárak javítása, fejlesztése, eddig elérhetetlen hagyatékok megvásárlása, új programok, projektek indítása, pazar és költséges kiállítások nyitása – és igen, a kollégák béremelése is megvalósult. Tehettük mindezt szinte teljesen szabadon, a gyűjtemény érdekeit maximálisan figyelembe vevő szakmai szempontok, illetve a kollégákkal folytatott párbeszédben kialakított elvek szerint.
    Közben Demeter Szilárd irányításával létrejött több, a PIM személyi állományától független, korábbi funkcióitól részben, karakterétől esetenként erősen eltérő pályázat, projekt, szervezet, amelyek a PIM évtizedek alatt felhalmozott tudására, szakmai hitelességére építenek, azokat mintegy önmaguk legitimálására használják.
    Teljesen független a PIM-től, sőt sok esetben ellene megy az intézmény érdekének Demeter Szilárd politikusi, publicisztikai tevékenysége. A semmilyen szempontból nem tolerálható megnyilvánulásait a PIM főigazgatójaként (is) tesz, melynek következményeit mi (is) viseljük. Több más mellett a legrosszabb, hogy fontos írói hagyatékok nem kerülnek ide, abba a közgyűjteménybe, amely éppen ezek őrzésére, foldolgozására lenne hivatott.
    Az elmúlt két évben számos egyéb funkciót elnyerő, a NER kultúrstratégiájában meghatározó tényezővé erősödő főigazgatónak sem ideje, sem múzeumi tapasztalata nincs a PIM szakmai irányítására, és ezt kezdetektől – nagyon bölcsen – átengedte a sokszor több évtizede ott dolgozó kollégáknak. Akik ugyanúgy teszik a dolgukat, mint korábban, a lehető legnagyobb elkötelezettséggel, szakmai tudással és fegyelmezettséggel. Most is, a továbbiakban is.
    45 hozzászólás
    99
     
     

    Nincsenek megjegyzések:

    Megjegyzés küldése