Napi abszurd és a Kmety Károlyt idéző Nyáry Krisztián

https://telex.hu/belfold/2022/08/25/allami-szamvevoszek-elemzes-nok-felsooktatas-demografia-hazassag

 Női szörnyetegek és családot robbantó bombák

Kmety Károly, a jogi egyetem professzora és parlamenti képviselő 1907-ben a magyar történelemben először numerus clausus bevezetését indítványozta az egyetemeken. Nem faji, hanem nemi alapon: célja a nők visszaszorítása volt. A diplomát szerző lányokat „női szörnyetegeknek”, a tudást szerző asszonyokat „családot robbantó bombának” nevezte a képviselők egy részének hangos helyeslése közepette.

Volt politikus, aki gyorsan továbbfejlesztette a javaslatot, és a középiskolákból is kitiltotta volna a nők többségét. A nők tanuláshoz való jogát az ülésteremben egyetlen férfi politikus sem vette védelmébe, – aki, nem értett egyet Kmety képviselő javaslatával, az is hallgatott. A nők műveletlenségét nemzeti erényként magasztaló felszólalásra végül egy 30 éves újságíró, Bédy-Schwimmer Rózsa, a Feministák Egyesületének elnöke válaszolt. A Nő és a Társadalom című lapja kemény hangú vezércikkében így írt:

„Numerus clausus megállapítását kéri Kmety; az egyetem női hallgatóival szemben. Bánffy tovább megy és azt hiszi, »hogy a nőképzés« kérdésében a miniszter úr nemcsak az egyetemeknél, de már a középiskoláknál a korlátozás álláspontjára kell hogy helyezkedjék. Ha a költségvetés letárgyalását nem sürgetnék annyira, alkalmasint az elemi oktatás, végre a kisdedóvodák tételénél is akadna egy-egy barátja a sötétségnek, aki a nők műveletlenségét mint nemzeti erényt magasztalná. És minden reakciós követelést a nő szent, természetes hivatása, a család boldogsága nevében emelnek. (…) Vajon nem pirult-e mélyen minden magyar asszony azon a vakmerő állításon, hogy a művelődés szörnyeteggé változtatja a nőket? Ott ülhettünk a karzaton és szégyenpírban égve hallgathattuk nemünk gyalázását, lekicsinyítését. (…) Csak folytassák ilyen lármásán! Talán erre az éktelen üvöltésre felébrednek azok az asszonyok is, akik eddig elhitték, hogy ők a család imádott szentségei.”

Bédy-Schwimmer Rózsa érveinél is nagyobb hatás ért a lapja akkor, amikor kinyomozták, hogy Kmety képviselő felesége maga is diplomás „női szörnyeteg", aki tanárképző főiskolát végzett. Nem mintha túl sok nő vett volna részt a felsőoktatásban. Bár az első magyar diplomás nő, Hugonnai Vilma kiállása megnyitotta az egyetemeket a nők előtt, a változás csak nagyon lassan ment végbe. 1900-ban összesen 31 nő tanult a budapesti egyetemen, és ők is csak a férfiaktól elkülönítve, gardedám mellett hallgathatták az előadókat, s diplomájuk megszerzése után nem sok esélyük volt rá, hogy állást kapjanak. Az első orvosnő, aki állami alkalmazásba került, csak 1903-ban kapott állást – egy kolozsvári menhelyen, ahová senki nem akart pályázni.

Szép lassan a kiharcolt jogokat is elkezdte visszavonni a hatalom, vagy legalábbis nehézzé tette, hogy a nők megfelelő számban élni is tudjanak a lehetőséggel. Így például 1904-ben bevezették, hogy lányok csak kiváló érettségi eredménnyel vehetőek fel egyetemre, míg a fiúknál az elégséges eredmény is megfelelt. Az első világháború alatt aztán újra megnyíltak a felsőoktatás kapui a nők előtt: a frontra vitt férfiak helyett nagy számban lett volna szükség orvosokra, mérnökökre, tanárokra. A háború után aztán megint fordult a kocka. Ekkor ismét a túl sok diplomás lett a probléma: az elcsatolt területekről menekülő értelmiségi férfiakat sem a közigazgatás, sem a munkaerőpiac nem tudta felszívni. Meg kellett hát szabadulni a konkurenciától.

Köztudott, hogy a semleges címet viselő 1920. évi XXV. törvénycikk „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” valójában Európa első zsidóellenes törvénye volt. Megszüntette az addigi gyakorlatot, amely minden érettségizett diák számára biztosította az egyetemi beiratkozás jogát. A törvény végrehajtási utasítása a zsidó vallásúak arányát az egyetemi hallgatók közötti 6%-ra korlátozta. Az már kevésbé ismert tény, hogy a törvény alkalmazásával megbízott hatóságok és egyetemi vezetők a zsidók mellett a nőket is eltanácsolták a legtöbb budapesti egyetemről. A numerus clausus álnokságát éppen az bizonyítja legjobban, ahogy a nőknek a felsőoktatásból való kiszorítására is alkalmazták. A zsidók esetében még lehetett azzal takarózni, hogy nagyobb arányban jártak egyetemre, mint ami a vallási arányuk volt, de ugyanez az indoklás éppenséggel a nők egyetemi arányának növelését hozta volna magával. Ezért ott nem is indokoltak semmivel, csak tiltottak.

A nők kiszorítása az egyetemekről a 20-as évek végéiig tartott és közvetve éppen a jogszabály zsidóellenes vonatkozásai vetettek véget neki. Mivel sok zsidó család arra kényszerült, hogy külföldön taníttassa fiúgyermekeit, az egyetemi karok egy része saját hatáskörben feloldotta a felvehető lányok számának korlátozását. Így az egyetemek kapui a Horthy-rendszer konszolidációja során újra megnyíltak a nők előtt. Igaz, akkoriban a számvevőszéknek még nem volt kifejtett véleménye a túl sok diplomás nő okozta problémákról.

Valami szép

 

"Földből magba,

Magból szárba,

Szárból virágba,

Virágból kalászba,

Kalászból kenyérbe,

Kenyérből testembe,

Testemből lelkembe,

Lelkemből lelkedbe."

Hol van már az SZFE....

Nézem a jegyzeteimet, de sok minden történt azóta!

Egyedül maradtam, és nagyon nehezen szokom bele az egyedüllétbe.Nem találom a helyem, nem találom a feladataimat. Még jó, hogy a két "kicsi" hozzám jár ebédelni, nélkülük szétesne a napom.

Mint ahogy a nyáron eléggé szét is estek, mentségeket találtam a szabadságra hivatkozván. De a szabadság sem volt az igazi, csak telt, nem töltött fel.

Aztán nézem a politikát... SZFE... Hol van az már...? Azóta sóval is beszórták a helyét. Ja, bocsánat, let helyette új...

Meg volt egy választás, ahol a választók többsége a FIDESZt akarta.  Az én ismerőseim egyike sem gondolta, hogy kormányváltás lesz, de mindegyik arra számított, hogy nem lesz kétharmad. Lett. Győzött a propaganda,

Közben háború is lett. Oroszország megtámadott egy szuverén államot, Ukrajnát. Viktorunk nem sokkal előtte járt Putyinnál, meg amúgy sem szeretjük mi az ukránokat, úgy, hogy Európában utolsóként mondta ki, kényszerből, hogy az ukránok mellett állunk.... De a békéért harcolunk! Az ellenzék meg elvinné a fiainkat a háborúba,,, Még az is elhitte a kampányszöveget, aki maga hallotta, hogy nem ezt mondta az ellenzék... Mindenki félti a szeretteit,,,

Meg az ellenzék megszünteti a rezsicsökkentést.Tönkremegy az ország! Velünk dübörög, mindenki kap ezt-azt, a fiatalok adókedvezmény, a nyugdíjasok egy heti plusz nyugdíjat, "mert mi visszaállítjuk a 13. havi nyugdíjat, amit Gyurcsányék elvettek... Meg Soros meg Brüsszel.,,,

Bejött!

Igaz, nem volt nagyon nehéz legyőzni a teljesen tehetetlen, ezer fele szakadt ellenzéket.

De megyünk a nagyon nagy szegénység felé.

Itt egy érthető összefoglaló az inflációról és a gazdasági helyzetről:https://www.youtube.com/watch?v=pzkRF5KWEd4

A törvényjavaslatokat néha éjszaka nyújtják be, mire felébredünk, törvény lesz belőle. Ilyen volt a pedagógussztrájk ellehetetlenítéséről szóló, és a közelmúltban az erdőkről szóló törvény..

Az iskolákat kötelezték annak felülvizsgálatára, hogyan lehetne fával fűteni? Miközben fa sincs.

Volt viszont meleg, aszály, kiégett kukoricaföldek, elszáradt kalászosok. Van, aki azt mondja, ez volt  leghűvösebb nyarunk.

Személy szerint nem tudom, hogyan élek majd meg.Elég lenne kisebb lakás, de olyan őrült lakásárak vannak, csak akkor tudnék másik lakást venni, ha ezt eladnám. Alig valamivel kevesebbért, mint amennyiért venni tudok, már, ha nem akarok felújításba fogni. Ha maradna egy kicsi az árából , az úgy olvadna szét, mint a mostani tartalékaim. Az árak naponta emelkednek , a forint óránként gyengül.

Nem tudom, mi lesz, ha megjönnek a gáz- és villanyszámlák.

Szerényebben lehet élni a mostaninál. De közben azt hallgatni, hogy nálunk a legjobb, rohad a Nyugat, kirúgják az OMSZ vezetőit, mert csak 70%-os biztonsággal tudják megadni a várható időjárást, elmarad minden idők legnagyobb tűzijátéka, ami amúgy sem volt túl észszerű a mostani szegénységben... Hol van már az SZFE...